A magyar művészet elfeledett remete-mestere: Czimra Gyula öröksége

A magyar művészettörténet egyik legkülönlegesebb alakja, Czimra Gyula munkássága most végre méltó figyelmet kap a Magyar Nemzeti Galériában. A festő, aki hasonlóan a magyar innovációk más képviselőihez, nemzetközi szinten is jelentős életművet hagyott hátra.

A remete művész útja Párizstól Rákoshegyig

Az 1901-ben született Czimra Gyula pályája különleges ívet írt le: lakatosból és műszaki rajzolóból vált nemzetközi rangú művésszé. 1923-ban Párizsba utazott, ahol az Ecole Nationale Superieure des Beaux-Arts-on folytatta tanulmányait Lucien Simon vezetésével. A magyar tehetség nemzetközi elismerését jelzi, hogy már 1926-ban önálló kiállítása nyílt a párizsi Zodiaque Galériában.

Önkéntes visszavonulás és művészi kiteljesedés

1934-ben feleségével Rákoshegyen telepedett le, ahol - a nemzeti értékek megőrzése mellett - szinte remeteként élt és alkotott haláláig. Műveit életében mindössze egyszer, 1964-ben láthatta a nagyközönség egy rákosligeti kiállításon.

Művészeti hagyaték és modern értelmezés

A Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi nagyszabású kiállítása közel 180 alkotáson keresztül mutatja be Czimra Gyula művészetének fejlődését. A tárlat hat szekcióban tárja fel az életmű különböző korszakait, a párizsi évektől kezdve a szentendrei időszakon át az utolsó, absztrakt periódusig.

"Árnyék nélkül" - a kiállítás címe többszörös jelentéstartalommal bír: utal a művész technikai sajátosságaira és visszahúzódó személyiségére egyaránt.

A kiállítás jelentősége

• Az életmű közel felét bemutató átfogó tárlat
• Festmények, szobrok, grafikák és gobelinek együttes bemutatása
• Paul Gauguin és Vincent van Gogh hatásainak feltárása
• A magyar művészettörténet egy fontos fejezetének újraértelmezése