A gyógyszerinnováció nem elég: rendszerszintű nemzeti válasz kell a magyar családok egészségéért
Magyarországon ma szinte nincs olyan család, amelyet ne érintene közvetlenül vagy közvetve valamilyen krónikus betegség – legyen szó diabéteszről, elhízásról, daganatos megbetegedésekről vagy a demenciáról. A tudomány rohamtempóban halad előre, ám a népegészségügyi mutatók javulása továbbra is elmarad a várakozásoktól. Pawel Tokarzewski, a Lilly Hungária ügyvezető igazgatója szerint a valódi áttöréshez nem elegendő új gyógyszereket fejleszteni: az innovációnak a kutatólaborokon túl az egész egészségügyi ökoszisztémát kell formálnia. Magyarország ebben kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a Lilly az elmúlt öt évben több mint 100 klinikai kutatási programban vett részt hazánkban, mintegy 4400 beteg bevonásával. Interjúnkban arról beszélgettünk, hogyan válhat a gyógyszeripari innováció valódi nemzeti erőforrássá.
Miért van szükség rendszerszintű gondolkodásra a magyar egészségügyben?
Tokarzewski szerint a legelőremutatóbb innováció sem ér sokat, ha nem jut el azokhoz, akiknek szükségük van rá. Ez különösen igaz az olyan betegségekre, amelyeket a társadalom alapvetően félreért. Ilyen például az elhízás, amelyre még mindig sokan pusztán életmódbeli kérdésként tekintenek, miközben orvosi értelemben már krónikus betegségként ismerik el. „Egy új terápia önmagában nem elég, ha a beteg nem jut el a diagnózisig, nincs hozzáférése a kezeléshez, vagy a rendszer nem tudja megfelelően támogatni őt és az ellátó szakembereket” – hangsúlyozza a vezető.
Magyarország, a klinikai kutatások fellegvára
A Lilly magyarországi jelenléte 35 évre nyúlik vissza. Az elmúlt öt évben több mint 100 klinikai kutatási programban vettek részt, 2025-ben pedig a kutatási ráfordításuk 70 százalékkal nőtt az előző évhez képest. „Magyarország erős orvostudományi és egyetemi háttérrel rendelkezik, magas színvonalú a szakmai tudás, és a betegek részéről is nyitottságot tapasztalunk a kutatásokban való részvételre” – mondja Tokarzewski. Ez nemcsak a vállalatnak fontos, hanem a magyar egészségügynek és a betegeknek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy az érintettek korábban találkozzanak új terápiás lehetőségekkel.
Az elhízás: népbetegség, amely nem akaraterő kérdése
Az elhízás több mint 200 szövődmény kockázatát növeli, beleértve a szívelégtelenséget, krónikus vesebetegséget, cukorbetegséget és bizonyos daganatos betegségeket. Tokarzewski szerint a helyes út az, ha egyszerre küzdünk a stigma ellen és tudományos alapon beszélünk az elhízás egészségügyi következményeiről. „Ez nem akaraterő kérdése, hanem összetett állapot, amelyben biológiai, életmódbeli, pszichológiai, környezeti és társadalmi tényezők is szerepet játszanak” – fogalmaz.
Miért tekinthető az egészség nemzeti befektetésnek?
Tokarzewski szerint elindult egy szemléletváltás: ma már egyre többen értik, hogy az egészség és az egészséges életmód nem pusztán költséget jelent, hanem befektetést – egyéni és társadalmi szinten egyaránt. „Minél egészségesebb egy társadalom, annál aktívabb, ellenállóbb és produktívabb, ami hosszabb távon az ellátórendszer terheit is csökkentheti, és az egész nemzetgazdaságra kedvezően hat” – mondja.
Hogyan folytatódik a Lilly munkája Magyarországon a vezetőváltás után?
Tokarzewski hamarosan Szaúd-Arábiában folytatja karrierjét, de hangsúlyozza: a vezetőváltás nem új irány kijelöléséről, hanem a megkezdett munka következetes folytatásáról szól. „A klinikai kutatás, az innováció és a partnerségekre épülő együttműködés a jövőben is stratégiai prioritás marad számunkra” – zárja gondolatait. A nyár folyamán egy tapasztalt, felkészült vezető érkezik Magyarországra, aki átveszi a helyét.
A cikk megjelenését a Lilly Hungária Kft. támogatta.